AccessiBe. Csalás?

Az accessiBe akkor került először a látókörömbe, amikor egy webfejlesztő meggyőződéssel állította, hogy nem kell az ügyfelének akadálymentes honlap, elég, ha ráhúzza az accessiBe rétegeit. Később megjelent a nemzetközi web-akadálymentességi szakértők listáján egy olyan konkrét példa, amelyben egy látássérült rendszeresen használt egy honlapot, de az accessiBe programja használhatatlanná tette.

Az accessiBe módszere, az úgynevezett akadálymentességi réteg hozzáadása (angolul: accessibility layer). Ennek jellemzői:

• A weboldal motorját érintetlenül hagyja, ez csak kliens oldali megoldás.
• A sokféle réteget képtelenség megfelelő módon tesztelni, ezért sok esetben nem is működik. A legtöbb probléma épp a mobiltelefonok esetében merül fel.
• A réteg felülírja a böngésző és a kisegítő technológiák beállításait. Ezért kisegítő lehetőségekkel sokszor egyáltalán nem lehet használni.

Az akadálymentességi réteg rokonságban áll a Magyarországon is elterjedt akadálymentes verzióval.
Az accessiBe annyival több, hogy különböző, főképp megjelenítési jellemzőket lehet beállítani rajta:

• betűméret
• betűtávolság
• színek: kontraszt, monokróm stb.
• átméretezés
• szövegnagyítás

Tartalmaz néhány előre paraméterezett profilt:

• látássérült profil
• adhd profil (látványos kiemelés)
• billentyűzet-navigáció (ami 12 esetből 7-nél nem működött megfelelően)
• Kognitív fogyatékosság profil (ami 3 esetben használhatatlanná tette a honlapot)

Az accessiBe cégről

Az accessiBe rövid leírása az üzleti szoftverek katalógusából (csak a lényeg):

Az accessiBe a piacvezető web-akadálymentesítési megoldás. Különböző mesterséges intelligenciával támogatott technológiával helyreállítja a weboldal akadálymentességi hibáit. Ezen kívül szakértői szolgáltatásokat nyújt a befogadó weboldalakhoz és támogatja a vállalkozásokat, hogy megfeleljenek a nemzetközi szabványoknak és jogszabályoknak, mint a WCAG és ADA. Az accessiBe minden méretű vállalkozás számára rendelkezésre áll: az egyéni vállalkozóktól az óriásvállalatokig.

Az accessiBe – az akadálymentes honlappal szemben – nem beruházás. Rendszeres díjat kell fizetni a honlap méretétől függően havi 15 ezer forinttól 66 ezer forintig. A honlap tájékoztatása szerint nincs ezen kívül más költség, azonban más források szerint ez nem egészen így van.

Amit tényszerűen állíthatunk az accessiBe-ről, hogy telepítés után nincsen megfelelően tesztelve. Ezt a G2 katalógusa is állítja, de egyértelművé válik, amint valaki elkezd kísérletezgetni a referenciaoldalak akadálymentességi rétegeivel. Több esetben előfordult, hogy a honlap teljesen használhatatlanná vált.

Az akadálymentességi gyorsteszt

Ebben a bejegyzésben azt bizonyítom be, hogy az accessiBe szolgáltatása nem teszi akadálymentessé a honlapot.

A vizsgálat módszere

A vizsgálatba 12 véletlenszerűen kiválasztott honlapot vontam be az accessiBe 100 ügyfelét tartalmazó oldaláról. Az első megállapításom az volt, hogy minden negyedik már lemondta a szolgáltatást. A kiválasztott 12 honlapból álló minta a következő:

1. lotuscars.com/
2. ferreronorthamerica.com/
3. yokohamatire.com
4. billabong.com
5. beyondmeat.com
6. kappa-usa.com
7. themessistore.com
8. learn.fiverr.com
9. statefarm.cespecialties.com
10. intexcorp.com
11. porscheexperience.ca
12. band-aid.com

A vizsgálat módszere: tíz perces ellenőrzés. Azt vizsgáltam, hogy találok-e olyan akadályt, ami miatt a szabvány a legminimálisabb: A szintjének sem felel meg.

WCAG 1. alapelv: észlelhetőség

Az információt és a felhasználói felület elemeit olyan módon kell megjeleníteni a felhasználók számára, hogy azokat érzékelni tudják.

Az észlelhetőség alapelvében csak 9 nagyon alapvető sikerkritérium szerepel, ennek ellenére a megvizsgált mintában egyetlen egyet sem találtam, amely megfelelt volna mindegyiknek.

A legjellemzőbb hibák az alábbiak:

1. nem megfelelő kontraszt
2. az elemek takarásban voltak
3. a képeknek nincs helyettesítő szövegük
4. a linkek nem megkülönböztethetők a szövegtől
5. a színen kívül nincs más megkülönböztetés az információ átadásához
6. az egérmutatóval történő aktiválás eltakar fontos dolgokat, nem rögzíthető

A yokohamatires.com oldalán például a képek, melyek információt hordoztak a < div > elemben voltak, ezért a kisegítő technológiák nem is érzékelhetik, hogy képről van szó. Szintén ezen az oldalon találkoztam azzal, hogy széles képernyőn az almenük egész másutt jelennek meg, mint ahol lenyitottam.

Az accessiBe egyik rétegének szolgáltatása a szöveg nagyítása, amely legtöbb esetben jól működik, azonban néha egészen más szöveget jelenít meg a nagyításban, néha pedig a kinagyított szöveg tagolását veszti el, így olvashatatlanná válik.

A billabong.com gyakran ismételt kérdései például egy aldomainra kerültek, ami ugyanúgy néz ki, mint a főoldal, az akadálymentességi rétegek vezérlése azonban eltűnt.

Ritka követendő példa, hogy a messistore.com webáruházban a színeket betűkkel is kiírták. Ez azonban nem az akadálymentességi réteg miatt történt, hanem a weboldal készítőit dicséri.

WCAG 2. alapelv: működtethetőség

A tartalom összes funkcionalitása működtethető a billentyűzeten keresztül, anélkül, hogy specifikus időzítést igényelne az egyedi billentyűleütésekhez (kivéve, ahol az alapul szolgáló funkció olyan bevitelt igényel, amely a felhasználó mozgásának útvonalától és nem csak a végpontoktól függ). (A szint)

Ez az alapelv 14 sikerkritériumot tartalmaz, és mind a 12 honlap elbukott valamelyiken. A legjellemzőbb akadályok:

1. a billentyűzet csapdába került
2. a billentyűfókusz nem jelzett
3. mozgó és megállíthatatlan képek
4. a címsorokban értelmezhetetlen karakterek voltak
5. nincs megfelelő címe az oldalnak
6. az almenü nem nyitható meg billentyűzettel

Csak két oldal volt, amelyeket egér nélkül, csak billentyűzettel használni tudtam. Az accessiBe érzékeli, ha valaki a tabulátor billentyűt megnyomja és automatikusan bekapcsolja a billentyű-navigációs réteget, de mégsem működött megfelelően.

3 vizsgált oldalon billentyűzetcsapdával is találkoztam, azaz egy ponton túl teljesen lehetetlenné válik a billentyűzetvezérlés. Ezek az eredeti honlapba voltak bekódolva. Az AccessiBe lehetetlent ígér, amikor azt állítja, hogy egy kliens oldali program felismeri a hibából adódó billentyűzetcsapdát és azt megfelelően fel tudja oldani. Ez mission impossible

Az intexcorp.com honlapról a chat-ből nem lehetett kijönni szinte sehogy, a band-aid.com oldalán a képeket mutogató Google Recaptcha nehezíti az űrlap kitöltését már egészen az elején.

Két weboldalon is hiányzik a megtekintett oldal megfelelő címe. Mivel minden oldalon ugyanaz a rétegek vezérlőpultja, ezért azok önmagukban sértik az alapelvet.

Az akadálymentességi rétegek vezérlőpultján ki lehet kapcsolni a mozgó elemeket, azonban ez sem működött 3 esetben.

WCAG 3. alapelv: érthetőség

Az információnak és a felhasználói felület kezelési módjának érthetőnek kell lennie.

Az érthetőség 5 alapvető sikerkritériumot tartalmaz, amelynek a legtöbb weboldal megfelelt, és még az űrlapok is jól használhatók voltak. Ez azonban a figyelmes weboldal-tervezésből adódott.

WCAG 4. alapelv: robusztusság

A tartalomnak elég robusztusnak kell lennie ahhoz, hogy a különböző alkalmazások által, beleértve a kisegítő technológiákat is, megbízhatóan értelmezhető legyen

Az alapelvhez tartozó 2 sikerkritérium közül én csak egyet ellenőriztem: ne legyen a weboldalon két egyforma id attribútum és minden lezárandó HTML elem zárt legyen. A 12 weboldalból összesen két weboldal felelt meg ennek.

Az accessiBe nem akadálymentes

Az accessiBe honlapján olvasható ígéret szerint a fizető ügyfelek honlapja akadálymentes lesz. E vizsgálatokból egyértelművé vált, hogy a Web-akadálymentesítési Útmutatónak, azaz WCAG objektív sikerkritériumainak nem felel meg, így nem nevezhető akadálymentesnek sem.

Hogy ez a cég csaló, nem újdonság Az Egyesült Államokban sem. Egy cég próbapert indított, megfelel-e az akadálymentességi réteg az amerikai jogszabálynak: az ADA-nak? Megállapították: A képernyőolvasót használóknak nem nyújtanak egyenlő és teljes értékű hozzáférést, sőt inkább nehézséget okoznak.

A Forbes magazinban megjelent cikk az accessiBe pénzügyi hátteréről is ír. 2018-ban indult, magán tőkeberuházó cégektől több milliárd forintot kapott. Jelenleg pedig potenciálisan több száz per elé néz.
2021-ben Az Egyesült Államokbeli egyik legnagyobb érdekképviseleti szerv: a Vakok egyesülete támadást indított az accessiBe ellen. Az elnökségük megállapította: Az accessiBe jelenleg olyan viselkedést tanúsít, amely kárt okoz a vak embereknek.

Magyarországi vonatkozások

Még 2022-ben is vannak cégek, akik akadálymentes változatot készítenek megbízóiknak. A web-akadálymentesítési szakértők számára teljesen egyértelmű, hogy sem a látássérült verziókkal, sem akadálymentességi rétegekkel nem lehet a WCAG-nak megfelelővé tenni egy honlapot.

Egy előadásomban beszéltem arról, miért nem használják az emberek az akadálymentes verziókat. Ezek az érvek az akadálymentességi rétegekre ugyanúgy igazak: [web url=”https://akadálymentes-webdesign.hu/a-világhálót-mindenki-tudná-használni/#accessibilityLayers” nev=”Az akadálymentes verzió”]

Összegzésképp talán nem túlzok, ha azt mondom: a Forbes magazinban megjelent alábbi vádak a magyar akadálymentes verziók gyártóira is vonatkozhatnak:

Úgy tűnik, az accessiBe nem képes beismerni, hogy a szakértőink és a képernyőolvasót használók tudják, mi az akadálymentesség.

Ezen kívül tudni kell, hogy a web-akadálymentesség haszonélvezői közül a látássérültek az egyik legkisebb létszámú csoport.

Angol referenciák

• 100 accessiBe megoldás (melynek harmada már nem ügyfelük)
• A legnagyobb USA látássérülteket magában foglaló szervezete kiáltványt tett közzé az akadálymentességi rétegek legnagyobb terjesztője: az accessiBe ellen
• Miért nőttek meg az akadálymentességi perek 2021-ben?
• Mi az oka annak, hogy az akadálymentességi rétegek használhatatlanok?